background

SZENT PÉTER ÉS SZENT PÁL APOSTOLOK TEMPLOM

 

A középkori oklevelek 1323-ban említik először Baja mezővárosát, ez Baja első írásos említése. A bajai plébánost először csak 1423-ban. Már az Árpád-korban is állhatott itt egy kis templom. A középkori bajai plébánia is a bodrogi főesperességhez tartozott.

Baja második plébániája, a német plébánia az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap híveivel elmenekült. A 18. század elején folyamatosan nőtt az 1696-ban városi rangot kapott Baja katolikus lakossága. Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát, Schrettl Károlyt, 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építetett. A mai templom szentélye mögött a gimnázium felé 1728-ban épült fel egy kisebb Szent Péter és Szent Pál templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.

A jelenlegi templomot 1742-ben kezdte építeni a hívek adományaiból Fabcsics Mihály plébános. 1764-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40.5 méter hosszú és 19.75 méter széles lett, a templomhajó belmagassága 18 méter.

A templomtorony 1791 óta 50 méter magas. Az 1840-es nagy bajai tűzvész után a bajai Leopold József bádogos és Novák József ácsmester készítette az új toronysisakot, melyet később többször felújítottak. Legutóbb 1987-ben, amikor a templom külső felújítása volt, a templom ismét új toronysisakot kapott, melynek elkészítése a Szent Imre téren (a templom és a plébánia között) történt.

Toronyórája az 1780-as évek óta van, a jelenlegi zenél. A toronyban három harang lakik: Szent Péter és Pál nagyharang, Szent Imre és az Árpád-házi Szent Erzsébet harang. Mindegyiket 1930-ban a bajai harangöntő és toronyóragyáros Bodicsy Sándor öntötte.

A bejárattól balra a kórus alatt található a Szent Rita kápolna. Prokop Péter pap-festő festményei Szent Rita életéről 1967-ben készültek. Az üvegajtón belépve balról egy barokk Segítő Szűz Mária kép, a máriakönnyei (vodicai) kegykép párja látható, mivel mindkét képet Hanisch Mátyás festette. (Ez a kápolna eredetileg a belvárosi templomhoz tartozott, 1922 óta a Barátok templomához.) Ezen az oldalon az egyik mellékoltárkép Hanisch Mátyás Skapulárés Szűz Mária oltárképe Szent Mihály és Szent Ágnes kis ovális képeivel (utóbbi szintén Hanisch alkotása Korhecz Papp Zsuzsanna kutatásai szerint). A másik Szent József a kis Jézussal, a kis ovális képeken Szent István - az első vértanú - megkövezése és Szent Vendel látható. Az empire stílusú szószék alatt Radicsevics Mátyás apátplébános (1809-28) emléktáblája látható.

A jobb oldalon a kórus alatt Ranics István (1773-1779) apátplébános emlékköve látható a szenteltvíztartó fölött. A kórus közelében látható  Polimberger György klasszicista stílusú gránit síremléke, amit felesége pacséri Odry Éva emeltetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal. (1998 augusztusában a padlófűtes beszerelésekor, amikor a templomból hordták ki a földet, a templom alatti egyik kripta egy talicska alatt beszakadt. Ekkor találták meg Polimberger Györgynek és feleségének Patséri Odry Éva sírját.)

Az oldalajtó fölé az id. Éber Sándor által készített Jézus Szíve festmény került elhelyezésre, amely része a Gonczlik Kálmán apát-plébános által megrendelt Éber-képeknek.

A mellette lévő oltár a vízenjárók védőszentjét Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Baján napjainkban is élő hagyomány a hajómolnárok, halászok ünnepe a Jánoska-eresztés. A barokk ovális kis képek közül az egyik „Szűz Mária felajánlása“-t, a másik Szent Flóriánt ábrázolja.

A keresztúti stációkat 1948-ban id. Éber Sándor Éber Annával közösen festette. A mennyezeti freskókat id. Éber Sándor tervezte, és ifj. Éber Sándorral és Éber Annával  készítette 1938-ban. A szentély freskóját az 1938-as Eucharisztikus világkongresszus emlékére az Oltáriszentséget tartó angyal. A hajó mennyezetképei az 1938-as Szent István év emlékére magyar szenteket ábrázolnak: Szent Imre herceget Szent Gellért tanítjaSzent István átveszi a koronát Asztrik apáttól - az első kalocsai érsektől - a mellettük lévő jeleneten a magyarok keresztény hitre térítését is láthatjuk, a harmadik boltívben Árpádházi Szent Erzsébet oszt alamizsnát. A szentély falán az oratórium ajtaja felett látható Jézus fogadja a fáradt, csüggedt embereket id. Éber Sándor, a vele szemben lévő Jézus az emmauszi tanítványokkal freskót ifj. Éber Sándor, a kóruson látható Szent Cecília képet Éber Anna festette. A barokk márvány főoltár gróf Grassalkovich Antal adománya a 19. század közepén új oltárképet kapott. Joseph Kessler osztrák festő 1857-ben Bécsben festette

Szent Péter  és  Szent Pál

utolsó találkozását, mikor a vértanúságba indulnak. A tabernákulomot a bajai születésű Simkó Mihály gombosi plébános adományozta 1906-ban. A szembemiséző oltárt 1980 decemberében szentelték fel. A szentély márványozása 2000. szeptember 24-én, Szent Gellért napján készült el. Ugyanaz a márványbánya (a süttői) szolgáltatta az anyagot, mint amelyikkel készítették egykor kb. 200 évvel ezelőtt az oltárt és az áldoztató rács díszes faragott oszlopait.

A szószék tetején Szent Pál apostol látható a Koritnhusiakhoz írt első levelének részletével: „a hit, a remény és a szeretet; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet” (1 Kor 13, 13) A szószék mellvédjén a domborművek ószövetségi jeleneteket ábrázolnak. A bűnbeesés jelenetét: Ádámot és Évát, egyben Baja város címere is, mert 1696. december 24-én kapott városjogot.  A középsőn Mózes vizet fakaszt a sziklából. A szentély felől Melkizedek áldozata látható. A domborműveket elválasztó oszlopok tetején az evangélisták szimbólumai fordított sorrendben látható: sas (János), ökör (Lukács), oroszlán (Márk), angyal (Máté). A templomi padok 1820-ból valók. Üvegablakai a 20. század elején készültek.

A pécsi Angster Orgonagyár 1904-ben 16 regiszteres két manuálos orgonát készített, amit 1936-ban Schmidthauer Lajos világhírű orgonaművész tervei szerint 29 regiszteresre bővítettek. A hangszert részben átalakították az 1980-as években, ekkor új játékasztalt kapott, elektromos traktúrával (vezérléssel).

A sekrestye padlófűtésének beszerelése szintén 2000 őszén történt. A sekrestyében lévő mocsári tölgyből készült öltöztető szekrény restaurálása után nyerte vissza eredeti szépségét. A sok rétegben felhordott festék eltakarta a több mint 200 éves bútor valódi értékét. Mivel a bútor a sekrestye falába milliméter pontossággal beilleszkedik, ebből következtethető a bútor korára.

Az oratóriumban található az eredeti Szent Cecília festmény 1938-ból, valamint a Rókus kápolnából áthozott feszület. A szentély alatt az altemplom, valamikor kripta volt.

Forrás:
Fábián Borbála: A bajai Szent Péter és Pál-templom (Baja, 2014.)
Korhecz Papp Zsuzsanna

Miserend 

Képek

 

2019  Baja-Belvárosi Római Katolikus Plébánia